Miben rejlik tehát az elektromos fűtés hatékonysága elektromos hősugárzó paneleknél?
A hatékonyság a következő három fő elven
múlik:
1. Maximális
hőleadás sugárzással
2. A hőforrások egyenletes elhelyezése
a helyiségben
3. Minőségi szabályozás
Ezeket a követelményeket legjobban a sugárzó
fűtőpanelek teljesítik.
Amíg a padlófűtésnek vagy hagyományos központifűtésnek
előbb nagy tömeget kell felmelegítenie (padlót, illetve vizet
a kazánban és radiátorban), az elektromos fűtés során alkalmazott sugárzópanelek időállandója
max. 900 másodperc. A panelek magas felületi hőmérséklete
(max. 100 C°, mert a mennyezeten személyek számára elérhetetlenek)
elegendő tartalékot képeznek a környezet hőszükségletéhez.
A szabályozás egyszerűsége adott a panelek
szerkezete révén, ahol a hőforrás tulajdonképpen egy nagy
felületű elektromos ellenállás alacsony teljesítménnyel (350
W-ig). Nem szükséges lépcsőzetesen biztosítani a változásokat
a hőforrástól (kazán) a hőtárolókig (vezetékek, radiátorok).
A hőforrások kölcsönös függetlensége is adott a panelek szerkezete
révén. Minden panel egyenként irányítható megfelelő szabályozóval,
amely pár perc alatt változtatja a felületi hőt s ezzel a
hatékonyságot. A létező szabályozók különböző hőmérsékletek
biztosítását teszik lehetővé az egyes helyiségekben függetlenül
az időtől. Így az egész szabályozási módszer nagyon érzékeny,
gyors és az ember beavatkozása nélkül takarékoskodik az elektromos fűtés során felhasznált
energiával, az egész fűtési szezon ideje alatt. Hőtárolós kályha
és egyéb hőfejlesztő készülékekkel szemben a beépítendő teljesítmény
SUNTHERM hőpanelekkel 1/3 résznyi.
170 m3 hőtárolós kályhával eseti fűtésnél
15-20 kW.
170 m3 SUNTHERM panelekkel eseti fűtésnél 5 kW.
A szerelés egyszerűsége, a beruházási költségek
a klasszikus fűtéshez viszonyítva, alacsony üzemeltetési költségek,
gyakorlatilag korlátlan élettartam és magas műszaki színvonal
teszi a SUNTHERM paneleket nagyhatású és távlati fűtőeszközzé.
1. Maximális hőleadás sugárzással
lsmert tény, hogy ha a helyiségben 24
C° hőmérsékletű a levegő, de a falak hűvösebbek (16 C°), nem
olyan kellemes a közérzet, mint 22 C°-os levegőnél és 18 C°-os
falaknál. Ez kimutatható téli időszakban is, hiszen napon
vagy árnyékban tartózkodás esetén azonos levegőhomérséklet
mellett a hőérzet különböző. Fűtésnél ez általában abból ered,
hogy a maximális sugárzó hőforrás. A hatékonyság szemszögéből
meg kell említenünk a szellőztetéssel járó kisebb energiaveszteséget
és a hőelosztás egyenletességét. A sugárzó hőforrás nagy részét
a mennyezeten elhelyezett sugárzó panelek biztosítják. A fűtés
egyéb fajtáinál vagy nincs elegendő melegítő felület, felületi
hőleadás, vagy elhelyezésük nem teszi lehetővé, hogy maximálisan
befűtsék a térséget.
2. A hőforrások egyenletes elhelyezése a helyiségben
Szakemberek részére a fűtés, szellőztetés
területén a klimatizáció a második alapelv, ez természetes.
Előnyösebb szerelni több alacsonyabb teljesítményű hőforrást
egyenletesen szétosztva a helyiségben. A helység hőmérséklete
horizontálisan egyenletesebb. Ezt a padlófűtés, a mennyezeten
elhelyezett sugárzó panelek és a klimatizáció egyes fajtái
teljesítik.
3. Minőségi szabályozás
Minden fűtésfajtánál az energiatakarékosság
legismertebb módja a szabályozás. A magas minőségű, rugalmas
és programozható szabályozás segíti áttekinteni az összes
hőnyereséget a helyiségben mint pl. ablakon keresztüli napsugárzás,
több személy jelenléte, elektromos fűtés és egyéb fogyasztók üzemeltetése
(vasaló, villanytűzhely). A hőmérséklet csökkentésének lehetőségeit
is ez a szabályozás biztosítja, pl. éjszaka vagy távollét
esetén, de különböző hőfok szükséges. Az egész szisztémának
azonban gyorsan és minimális regulációs eltéréssel kell reagálnia.
Erre azok a hőforrások alkalmasak, melyek rövid időn belül
elérik a kért hőfokot, amelyek a felületi hőmérséklet változásaira
elegendő tartalékkal rendelkeznek, azok, amelyek lehetővé
teszik az egyszerű szabályozást, s végül azok, melyek a különböző
helyiségekben nem függnek egymástól.
|